Published
2023-02-15
Keywords
- crime statistic,
- long-term analysis,
- crime data,
- trend,
- crime in Hungary
Abstract
The study examines the development of crime statistics in Hungary. Data on registered crimes have been collected since 1968 using the same methodology. The long-term analysis reveals several trends. The first period, 1968–1989, was characterised by slow growth. The second phase started after the regime change: 1990–2000. There was a very significant increase and strong waves in the data. In the third phase, in the decade following the new millennium, the data appear to have stabilized at around 400,000 cases per year. Starting in 2012, a new trend of dramatic decline has emerged in the crime data. The study examines the evolution and possible causes of these diverse trends. It presents the social and political changes behind the trends. Particular emphasis will be placed on examining the causes of the period of the transformation from communism to liberal democracy and current trends. These are the most exciting stages of Hungarian criminal statistics. The relationship between social change and the evolution of the criminal situation is the basic question. A significant and lasting decrease in the number of registered crimes is a new phenomenon that has not been seen in processes since 1968. The number of registered crimes has decreased significantly in recent years. In analysing the causes behind this decrease, the combined effect of several factors can be detected. The most significant decrease was caused by the amendment of the legal regulations, modifying the legal situation of document abuse and raising the threshold for infringement. In addition, there is a downward trend at the international level. Significant emigration in recent years has also contributed to a reduction in the number of registered crimes.
References
- Beke K. (2017.), portfolio.hu. Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnakyear? [We will show why the emigration to Hungary is a tragedy?]. Available online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20170906/megmutatjuk-miert-tragediaa-kivandorlas-magyarorszagnak-261319 [12.06.2020].
- Beke K. (2018.), portfolio.hu. Már több mint 600 ezer magyar élhet Európában – 2019 is kivándorló év lesz? [More than 600,000 Hungarians can already live in Europe – will 2019 be an emigrant year? Available online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181223/mar-tobb-mint-600-ezer-magyar-elhet-europaban-2019-is-kivandorlo-ev-lesz-308543 [12.06.2020].
- Crime monitor (1997). Data Processing Office of the Ministry of Interior, Budapest.
- Csikász B. (2011), hvg.hu. Gödöllőn és Óbudán meghamisították a bűnügyi statisztikát [Criminal statistics were falsified in Gödöllő and Óbuda]. Available online: https://hvg.hu/itthon/20110310_godollo_obudan_hamisitottak_bunugyi_stati [12.06.2020].
- Ducato M. (ed.) (2013). The crime against businesses in Europe: A pilot survey. Bruxelles: European Commission.
- Ihárosi I. (2011), www.teol.hu. Durván megugrott a bűncselekmények száma [The number of crimes has risen sharply]. Available online: https://www.teol.hu/tolna/kozelet-tolna/durvan-megugrott-a-buncselekmenyek-szama-370579/ [12.06.2020].
- Kertész I. (1981) ‘A bűnözés társadalmi háttere’ [The social background of crime]. Jogtudományi Közlöny 2 pp. 81–87.
- Kertész I. (b.d.). A bűnözésjelene – a jövőrajtállása [The Present of Crime – The Start of the Future]. Budapest: BM Kiado.
- Korinek L. (2010) Kriminológia [Criminology], Budapest: Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó.
- Lutz M. (2018). www.welt.de, Kriminalität geht in Deutschland so stark zurück wie seit 1993 nicht [Crime has declined as much in Germany as it has not since 1993]. Available online: https://www.welt.de/politik/deutschland/article175679108/Polizei-Statistik-Kriminalitaet-geht-in-Deutschland-so-stark-zurueck-wie-seit-1993-nicht.html [12.06.2020].
- Niksova, G. (1997). ‘Rendszerváltás és bűnözés a Szlovák Köztársaságban’ [Regime Change and Crime in the Slovak Republic. Social Transformation and Crime]. In I. Ferenc (ed.) Társadalmi átalakulás és bűnözés. Magyar-német Kriminológiai Szimpózium [social transformation and crime. Hungarian-German Symposium on Criminology.] Budapest: Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, pp. 68–70.
- Sereg A. (2015). Hazug számok [Lying numbers]. Available online: http://www.jogiforum.hu/hirek/33121 [12.06.2020].
- Tauber I. (1995). ‘Gazdasági, társadalmi viszonyok változása és a bűnözés alakulása’ [Changes in Economic and Social Conditions and the Development of Crime]. In: Erdei A. (ed.) Tények és kilátások [Facts and Prospects]. Budapest: KJK.
- Vavró I. (1969). ‘A kriminológiai és a büntetőjogi bűntett fogalom néhány kérdése’ [Some questions about the concepts of criminology and criminal law]. Belügyi Szemle 7, Budapest: Elügyminisztérium Tanulmányi és Módszertani Osztály.
- Vavró I. (1986). ‘Iskolai végzettség, társadalmi helyzet, bűnözés’ [Education, social status, crime.] Statisztikai Szemle 3, Budapest: KSH Információszolgálat.
- Vavró I. (1994) ‘A demográfiai – társadalmi tényezők és a bűnözés kapcsolata’ [The relationship between sociodemographic factors and crime]. Statisztikai Szemle 1, Budapest: KSH Információszolgálat.
- Vavró I. (2002). ‘A kriminálstatisztika és a bűnözés valósága’ [Crime statistics and the reality of crime]. Budapest: Kriminológiai Közlemények. Hungarian Criminological Society.
- Zapletal J. (1997). ‘Bűnözés a rendszerváltás előtt a Cseh Köztársaságban és ennek feldolgozása a rendszerváltás után’ [Crime before the Regime Change in the Czech Republic. In I. Ferenc (ed.) Társadalmi átalakulás és bűnözés. Magyarnémet Kriminológiai Szimpózium [social transformation and crime. Hungarian-German Symposium on Criminology.] Budapest: Orszá gos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, pp 80–88.
